Return to Iskolánkról

Névadóink

Ki gondolná, hogy iskolánk névadói közül egyikük szenvedélyes hegymászó, míg másikuk Magyarország kormányzó-elnöke volt?

Pedig így igaz.

Az alábbi rövid írásban bemutatjuk őket.


báró EÖTVÖS LORÁND (1848-1919)

1848 július 27-én Budán látta meg a napvilágot. Édesapja báró Eötvös József (1813–1871), író, politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter, földbirtokos, édesanyja, barkóczi Rosty Ágnes (1825–1913) volt. 12 éves koráig házi tanítók oktatták. Ezután a pesti kegyesrendi gimnázium nyilvános tanulója volt, ahol 17 évesen 1865-ben sikeres érettségi vizsgát tett. Az ifjú mind édesapjának mind az akkori közfelfogásnak eleget tett: a budapesti egyetemen elvégezte a jogot. Emellett már korábban felébredt benne a természettudományok iránti érdeklődés melyet édesapja is támogatott. Oly nagyszerű tudósok tanították, mint például Krenner József, Than Károly, Petval Ottó. Az egyetemen csillagászatot is hallgatott Kondor Gusztáv előadásában.

1867-ben- a Kiegyezés évében- elhatározta, hogy természettudományi pályára lép.

Édesapja beleegyezése után 1867 – 1870 között német egyetemeken – Königsbergben és Heidelbergben – folytatta tanulmányait. Hazatérte után tudományos munkához látott. A rezgési elmélet és a távolhatás kérdésének összefüggéseivel kezdett foglalkozni. A felületi feszültség mérésére új módszert dolgozott ki (Eötvös féle reflexiós inga). Jedlik Ányos nyugalomba vonulása  után a kísérleti fizikai tanszéket vette át. Berendezte a kísérleti fizikai intézetet, ahol Eötvös Loránd egész életén át dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia, melynek édesapja haláláig elnöke volt, 1889. május 3 – án Eötvös Lorándot emelte az elnöki székbe. Erről a magas tisztségről 1905-ben mondott le.

1875-ben megnősült, házasságából 3 leánygyermek született.

Egyik legismertebb találmánya a torziós ingája (képünkön) volt; felismerte, hogy alkalmas a nehézségi gyorsulás helyi változásainak a mérésére is. Ezeket a változásokat a földfelszín alatti rétegek sűrűségváltozása okozza. A változások pontos mérése tehát alkalmas a föld belsejében elhelyezkedő ásványi anyagok felkutatására. Az első méréseket az egyetem laboratóriumában, majd a Gellért-hegy tövében és a Ság hegy peremén (1891), valamint szentlőrinci házának udvarában végezte.

Találmánya nagy szerepet játszott hazánkban a kőolajkutatásban.

Hazájához való viszonyában Széchenyi István volt a példaképe. Úgy gondolta a magyarságot csak tagjainak munkája és alkotásai emelhetik fel.

Kedvelte a természetet, szenvedélyes turista volt. A kerékpározás és lovaglás mellett hegymászással töltötte szabadidejét. Lányaival együtt több hegycsúcsot megmászott. Emberi jellemvonásai közül kiemelkedő volt szerénysége, egyszerűsége, közvetlensége és jószívűsége. A tehetség és a munka volt az a két mérce, mely szerint képet alkotott kortársairól.

A nagy tudós 1919. április 8 – án távozott el az élők sorából.

Hazánk egyik legkiemelkedőbb természettudósa volt, kutatásainak jelentősége napjainkban is egyre emelkedik.


udvardi és kossuthfalvi KOSSUTH LAJOS (Monok, 1802. szeptember 19.-Torino/Olaszország,1894.március 20.)

 

Kossuth Lajos egy kisnemesi evangélikus família gyermekeként látta meg a napvilágot Monokon, 1802-ben. Apja, Kossuth László a monoki Andrássy-uradalom ügyésze és a vármegye lajstromozója volt. Kossuth édesapja nyomdokain haladva szintén a jogi pályát választotta, és előbb Eperjesen, később pedig a sárospataki református kollégiumban tanult, majd a hétszemélyes királyi táblánál alkalmazták, mint gyakornokot. Bár a fiatal jogász Pesten akart karriert építeni, 1824-ben kénytelen volt hazatérni Zemplénbe, ahol néhány éven belül a táblabíróságig, majd a sárospataki ügyészi hivatalig jutott.

Politikai pályafutását 1830-ban kezdte meg, amikor a reformellenzék oldalán bekapcsolódott a vármegye politikai életébe, a következő évben pedig már kolerabiztosként tevékenykedett a Felvidéken.

1832-ben belefogott az Országgyűlési Tudósítások szerkesztésébe, melyben rendszeresen tájékoztatta a nyilvánosságot az üléseken folytatott vitákról. Bár a hatóságok az időszaki lap kiadását minden lehetséges módon megpróbálták ellehetetleníteni – Kossuth például nem juthatott nyomdához, így jobb híján kézi kőnyomdával, vagy kézzel sokszorosította a Tudósításokat –, a politikus kitartó munkájának köszönhetően az országgyűlés négy éve alatt az időszaki lap hallatlanul népszerű lett.

Sikerei nyomán Kossuth még elkötelezettebben szállt síkra a nyilvánosság bevonása érdekében, és a diéta berekesztése után újabb periodikát indított, mely a Pest vármegyei törvényhatóság munkájáról értesítette az érdeklődő polgárokat. Az abszurd jogszabályok miatt ugyanakkor a Törvényhatósági Tudósításokkal Kossuth törvényt sértett, az 1832-36-os reformországgyűlés után drasztikus eszközökhöz folyamodó Helytartótanács pedig szigorúan megtorolta tettét. A politikust 1837 során perbe fogták, és három év börtönbüntetésre ítélték, amit a hétszemélyes tábla aztán még egy évvel megtoldott. (1840-ben amnesztiával szabadult. A szerk.)

A börtönévek természetesen megsínylették szervezetét; ugyanakkor arra alkalmas volt, hogy például megtanult angolul!

A bécsi konzervatív körök ekkor más módszerhez folyamodtak: Landerer Lajos nyomdászt, a Habsburg titkosrendőrség ügynökét arra utasították, hogy ajánljon fel Kossuthnak egy szerkesztői állást, amivel, úgy vélték, képesek lesznek majd „kordában tartani” a liberális politikust. Metternichéknek végül ismét csalódniuk kellett, ugyanis az 1841 januárjában elinduló Pesti Hírlap a reformkori Pest-Buda egyik legnépszerűbb lapja és az ellenzék legfőbb szócsöve lett.

Kossuth híres vezércikkei nyomán három év alatt kikristályosodott a liberálisok politikai programja, melynek alapja a Wesselényi Miklós báró által megfogalmazott társadalmi érdekegyesítés volt (ezt utóbb az 1846-os galíciai felkelés tapasztalatai is megerősítették); a főszerkesztő publicisztikáiban a nemesi jogok kiterjesztését, a kötelező és általános örökváltság megvalósítását és az általános közteherviselés bevezetését követelte, amivel a kezdetben elszigetelt országgyűlési mozgalomnak széles társadalmi bázist biztosított.

Kossuth a Pesti Hírlap hasábjain később éles hangú vitát folytatott gróf Széchenyi Istvánnal, aki a Kelet Népe című újságban közölt cikkeiben rendre azzal vádolta meg politikustársát, hogy túlzottan harsány hangvételével és türelmetlenségével forradalomba és véres pusztulásba taszítja a nemzetet. Kossuth a politikai küzdelmek közben ugyanakkor komoly energiákat fordított a magyar gazdaság – különösen az ipar – fellendítésére, megszervezte az első magyarországi iparkiállítást – 1842-ben –, majd oroszlánrészt vállalt a Magyar Kereskedelmi Társaság és – igazgatóként – a Védegylet megalapításában is.

1848-ban Kossuth Lajost az első felelős magyar kormány pénzügyminiszterének kérték fel.

1848 során megalkotta Magyarország első önálló költségvetését, később pedig olyan pénznemet vezetett be – az úgynevezett Kossuth-bankót (képünkön)–, mely a szabadságharc bukásáig alkalmasnak bizonyult a kormány költségeinek finanszírozására. Kossuth eközben szónoki tehetségét is felhasználta a kormány sikere érdekében, július 11-i híres „megajánlási beszédével” például akkora sikert aratott, hogy az országgyűlés 42 millió forintot és 200 000 újoncot szavazott meg az ország számára.

1849 április 14-én elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot, egyúttal Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották.

Kossuth a temesvári fiaskó (1849. augusztus 9.) után két nappal diktátori hatalommal ruházta fel a fegyverletételre készülő Görgeit, ő maga pedig elmenekült az országból. A kormányzó elnök Vidin városában, majd a kis-ázsiai Kütahyában telepedett le, ahol a szabadságharc bukásának tanulságait leszűrve alkotmánytervezetet készített az általa elképzelt független Magyarország számára.

1861-ben az olaszországi Turinban (Torino) telepedett le.

A kormányzó elnök egészen 1894-ig kitartó híve maradt a magyar függetlenség és szuverenitás ügyének, így aztán 92 éves korában bekövetkező halálát az egész ország megrendülten fogadta. Bár Ferenc József (ur. 1867-1916) túlságosan kicsinyes volt ahhoz, hogy egykori ellenfele számára állami dísztemetést engedélyezzen, a Kossuth földi maradványait szállító vonatot Csáktornyától egészen a fővárosig gyászolók százezrei várták, a Kerepesi-temetőbe vezető utolsó útjára pedig több, mint félmillióan kísérték őt el.

Néhány érdekesség életével kapcsolatban:

– Miután elveszítette magyar állampolgárságát, tiltakozásul több magyar város is díszpolgárává, sőt Diósjenő tiszteletbeli bírájává választotta, pl. Miskolc 1886-ban.

– 1817. február 19-én Sátoraljaújhelyen megszületett Kossuth Lajos harmadik húga: Zsuzsanna. Bátyja kezdettől fogva „ikerlelkemnek” nevezte őt.

– Egy legenda szerint Kossuth 9 éves korában megbetegedett, és szülei elvitték Teitelbaum Mózeshez, a nagy tiszteletben álló rabbihoz, hogy gyógyítsa ki fiúkat a kórból. Ám a rabbi nemcsak meggyógyította a gyermeket, hanem azt is megjósolta, hogy „ebből a fiúcskából nagy ember lesz.”

– Kossuth Lajos megtalálható a Guiness Rekordok Könyvében is. Ő az egyik legkorábban született ember, akinek Torinóban 1890-ben rögzítették a hangját.

S ugyancsak Kossuth Lajos az a politikus, akinek egyedüliként, nem-amerikaiaként 1990-től szobra van a washingtoni Capitoliumban!

 

írta és összeállította: Rátz Ottó tanár